Jeruzsálemi Templom Jézus Idejében
Gíhón-forrás (Gihon-forrás) Salamont felkenték királlyá ( 1 Kir. 1:38–39). Ezékiás alagutat ásatott, hogy a forrástól vizet hozzon a városba ( 2 Krón. 32:30) Vizek kapuja Ezsdrás felolvasta és értelmezte a népnek Mózes törvényét ( Nehém. 8:1–8). Hinnóm-völgy A hamis istennek, Moloknak hódoltak, ami magában foglalta a gyermekáldozatot ( 2 Kir. 23:10; 2 Krón. 28:3). Kajafás háza Jézust Kajafás elé vitték ( Mát. 26:57–68). Péter megtagadta, hogy ismeri Jézust ( Mát. 26:69–75). Felső szoba A hagyomány szerint az a hely, ahol Jézus elfogyasztotta a húsvéti vacsorát és bevezette az úrvacsorát ( Mát. 26:20–30). Megmosta a tizenkettek lábát ( Ján. 13:4–17) és tanította őket ( Ján. 13:18–17:26). Heródes palotája Krisztust Heródes elé vitték, talán erre a helyre ( Luk. 23:7–11). Jeruzsálem (pontosabban meg nem jelölt helyszínek) Melkisédek Sálem királyaként uralkodott ( 1 Móz. 14:18). Dávid király bevette a várost a jebuzeusoktól ( 2 Sám. 5:7; 1 Krón. 11:4–7). 587-ben elpusztították a várost ( 2 Kir.
Jeruzsálemi templom jézus idejében magyarul
A zarándokok impozáns kapukon, föld alatti folyosókon jutottak be a Templom udvarába, majd további udvarok során át a Templomhoz. A Templom főkapuja a Nők udvarára nyílt, ők innen nem mehettek tovább. A nők udvarából nyílt az izraeliták udvara, ide csak a rituálisan megtisztálkodott férfiak léphettek be. Itt volt a mészárszék, ahol az áldozati állatokat levágták, az égőáldozati oltár, ahol elégették egyes darabjaikat. Az oltár mögött állt maga a Templom egy fedett előcsarnokkal, ahová csak a papoknak volt szabad belépniük, és ennek mélyén volt a Szentek Szentje, ahová egyedül a főpap léphetett be évente csupán egyetlen alkalommal, a Jom Kippur ünnepén, az Engesztelés Napján. Ebben a templomban járt Jézus, és itt mondja a híres mondatát: "Romboljátok le ezt a templomot, és harmadnapra felépítem" (Jn. 2, 19. ) A keresztényeknek Jézus lesz a Templom. Az "új Jeruzsálem", Jézus "új Temploma" a kereszténység központi jelképe lesz. Heródes Temploma végül Titus császár seregeinek esett áldozatul, akik porig égették az épületeket, a templomhegyet pedig római alapossággal felszántották, majd egy Jupiternek szentelt templomot építettek oda.
- Jerusalem templom jézus idejében 2018
- Jeruzsálemi templom jézus idejében karaoke
- Jeruzsálemi templom jézus idejében remix
- Jegy.hu | Eseménykereső
A jeruzsálemi templom és később annak a helye évezredek óta szenvedélyes érzelmeket vált ki a három nagy világvallás követőiből. Szent hely ez a zsidók, keresztények és muszlimok számára is. Bár fizikai értelemben már nem létezik, még így is nagy viharokat kavar. Mi a titka a helynek? Salamon temploma A Tóra szerint Salamon az apjától, Dávid királytól kapta az első templom építésének a terveit, és a Királyok könyve alapos részletességgel le is írja a szent hely építését. Dávid tette Jeruzsálemet fővárossá, és ő hozatta a frigyládát, az izraelita vallás legszentebb tárgyát is ide, de Isten szerint nem volt alkalmas arra, hogy ő építse fel a Templomot. Elkészíthette a terveket, összegyűjthette a szükséges alapanyagokat, de a fia, Salamon, a világ legbölcsebb embere volt a kiválasztott király, aki felépíttethette a Templomot. Salamon építménye meglehetősen rendhagyó volt, ugyanis a korabeli templomokban ott állt isten képmása. Salamon templomában viszont nem jelent meg Isten képe: ő Isten nevének állított templomot.
A dolog háttere az, hogy a Harmadik Templom az ortodox zsidók szerint csak a Messiás eljövetelekor fog felépülni, és amikor azt Isten elrendeli. Sok keresztény számára pedig ez lesz Jézus második eljövetelének hírnöke. Mindkét felekezet úgy tartja tehát, hogy ez jelzi majd az utolsó idők eljövetelét. Így tehát Heródes Templomát mindig is másodikként tartják számon. Heródes Temploma A munka a terasz megépítésével kezdődött. Ezt h atalmas falakkal támasztották meg: az óriási, kőtömböket habarcs nélkül illesztették össze. A legkisebb kőtömb súlya is 2-5 tonna között volt, de voltak 400 tonnás tömbök is! Ilyet valóban nem lehetett látni másutt az ókori világban. Ezeknek a támfalaknak az egyike, a nyugati lett a vallásos Jeruzsálem legismertebb jelképe, a siratófal. A zsidók az elmúlt kétezer évben ide gyűltek össze, hogy megsirassák a Templom elvesztését. Heródes idején azonban ennek a falnak egyáltalán nem volt semmiféle vallásos jelentősége. A heródesi Templom valóban elképesztő volt: durván 12 focipályányi területen helyezkedett el.